A fáradtságukat enyhítendő
Sportantropometriai vizsgálatokon és pszichológiai tesztelésen vettek részt a gyerekek. Vizsgálatok a sportigazgató és a Testnevelési Egyetem sportélettani kutatója, dr. Petrekanics Máté irányításával zajlottak. A játék során felfedezhető tehetségi faktorok mellett legalább olyan fontossággal estek latba ezek a felmérések és adathalmazai, jegyezték meg a professzorok.
A látott teljesítmények elismeréseként a záró értékelésen elhangzott biztatás szólt a részvevők megnyugtatására – Baranya István részéről –, ami nem jelentett felvételt.
A gyerekeknek örökkévalóságnak tűnő időt jelentett, mire a sportigazgató telefonhívását megkapták, említette meg az egyik szülő, mert gyermeke egész héten nem tudott emiatt aludni. A nyár elején felvételizőből tizennégy nebuló azóta már nyugodtan alhat, tovább izgulhat eközben jó néhány várakozó listás. A széles körű érdeklődést mindenesetre örömmel nyugtázta az igazgató úr a távoli vidékeket is beleértve.
Élsport – tényleg csak a győzelem számít
Miért hal meg egy fiatal, harminchat éves élsportoló? A kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György halála óta, akit ráadásul rendszeresen vetettek alá orvosi vizsgálatoknak. Mi állhat a háttérben? Legtöbbször túlterhelés miatt következik be hirtelen szívhalál vélekedik Dr. Petrekanics Máté terheléses élettani laboratóriumvezető. Fizikai, mentális vagy pszichés eredetű is lehet a túlterhelés. Ezen kívül a szervezet felborulásához a legkisebb gyulladás is elegendő egy ilyen hatalmas megterhelés esetén. Amennyiben a nagyfokú megterheléshez a szív nem tud megfelelő gyorsasággal reagálni, a szervezet könnyedén kerülhet olyan helyzetbe, amikor gyakorlatilag már a defibrillátor sem segít. Ilyen esetben talán minden tizedik embert, lehet csupán megmenteni. A laborvezető elképzelhetőnek tartja tehát, hogy hiába lett volna ott azonnal a segítség, Kolonics György esetében, megmenteni akkor sem lehetett volna.
Lénárt Ágota sportpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens szerint nem önmagában a hosszú évekig felgyülemlő stressz a probléma. Nem mindegy ugyanis, hogy ez pozitív vagy negatív irányú stressz. Ami fontos, hogy hogyan tud megküzdeni vele a sportoló. Csökkenteni tudják a stresszes állapotot már a fiatal sportolók is csak meg kellene őket tanítani azokra a módszerekre, amelyek segítségével önmaguk is képessé válnak rá. Az edzők felelőssége is felvetődik egy-egy ilyen haláleset kapcsán, mert sokszor okoz stresszt – a pszichológus szerint – a rossz edzésszerkezet, a rosszul megválasztott terhelés-pihenés aránya, vagy amikor sem a korosztályuknak, sem a terhelhetőségüknek nem megfelelően edzik őket. Ma már egy jó edző nem gondolhatja azt, hogy ő egy személyben megoldhatja az edzői feladatok mellett a sportorvosi feladatokat is, szükség van az együttműködésre. Komoly világversenyek vagy egy sérülés után gyakori hiba, hogy nem hagyják az edzők regenerálódni a sportolókat.
A szívhalál aránya a versenysporton belül nem véletlenül fordul elő leginkább a labdajátékokban, egy labdarúgónak ugyanis a délelőtti edzésen 18 ezret dobban a szíve, majd 20 ezret a délutáni edzésen, míg egy maratoni futónak 24 ezret összesen a futás alatt.
Hatalmas megterhelés alatt állnak a kajakosok, kenusok is a felkészülés közben, amit ki kellene pihenni, de a legtöbbször nem tehetik meg. Petrekanics Máté vizsgált már olyan sportolót, akinek meghalt a gyermeke, de az edzőnek nem merte megmondani, pedig a lelki megterhelés is kimutatható, szakszóval ilyenkor elektromosan instabil a szív.
Szávay Ágnes
Szávay Ágnes rövid pihenő után elkezdte a felkészülést a salakszezonra. A világranglistán 24. magyar lány nagy elszántsággal dolgozik új edzőjével, Sávolt Attilával.
“Szuper újra itthon, reggeltől estig rohangálok. Két hónapig voltam külföldön, van mit bepótolnom” – írta Szávay honlapja.
“A szokásos terheléses tesztet csináltam végig Petrekanics Máté terhelésélettani laboratóriumában. A legutóbbi felméréshez képest, ami december elején volt, szerencsére minden paraméterben sikerült javulnom, de van, ami még fejleszthető. Az eredmények alapján kicsit változtattunk az edzésterven. Az első napokban rövidebb, intenzívebb edzéseim vannak. A jövő hét lesz nagyon kemény, de tudom, mit miért csinálok. Szuper Attilával a munka, imádok vele játszani” – mondta az utóbbi hetekben javuló formát mutató teniszezőnő.
“Nem lepődtem meg azon, hogy Azarenka megnyerte az egész versenyt Miamiban. Nagyon jól játszott az év eleje óta, nem véletlenül nyert két versenyt és volt elődöntős Indian Wellsben. Serena Williams ellen már az Ausztrál Openen is jól ment neki, csak akkor a hőség és betegség miatt fel kellett adnia a meccset. Régóta ismerem őt, de ma már csak úgy tekintek rá, mint a sok rivális egyikére. Jó érzés, hogy tudom, nem vagyok tőle messze játékban. Általában jobb egy olyantól kikapni, aki utána megnyeri a versenyt, lelkileg segít” – magyarázta Szávay.
Forrás: http://csapatunk.origo.hu/20090410/szavay_azarenkat_es_uj_edzojet_dicseri
Lehetséges világcsúcs
Mark Denny, a stanfordi egyetemen dolgozó biológus, legújabb cikkében 9,48 mp-nél “húzta meg a minimumot”, John Einmahl a statisztikus pedig 9,51-et jelölt meg. Egy 1997-es budapesti szemináriumon R. H. Morton új-zélandi fiziológus leszögezte: 100 m-en egyetlen ember sem kerülhet 9,15 másodpercen belülre. Az MTI által csokorba gyűjtött becslések utolsó eleme: 2008 elején francia kutatók 9,726 másodpercben állapították meg a lehetséges világcsúcsot, ám Bolt ezt már a pekingi olimpián elért 9,69-ével túlszárnyalta. A jamaicai csodafutó egyébként 9,4 másodpercet tart elképzelhetőnek.
A 22 éves sprinter 196 centis testmagassága ideális a csúcsdöntéshez, ebben egyetértenek a tudósok. A korábbi világrekorderek közül – időrendben haladva – Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, míg Asafa Powell 190 centisen érte el sikereit. Előbb utóbb Bolt csúcsát is megdöntik, véli Dr. Petrekanics Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának docense. A harminc éve terhelés-élettannal foglalkozó szakember egyébként a berlini verseny előtt azt hitte, hogy a csodafutó egy-két századot faraghat a rekordból. Tizenegy század lett belőle. Senki sem tudhatja hol a végső határ, erre éppen Bolt a bizonyíték.
Bolt csúcssebessége – a berlini pálya 60. és 80. métere között – 44,7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a Pekingben mért 43,9-nél. A vágtázó 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2,44 m volt.
Sportorvosi vizsgálat
A szerdai napon hét KTE-s labdarúgó esett át Budapesten egy mindenre kiterjedő orvosi vizsgálaton. A játékosokkal elvégeztünk egy fizikai és egy élettani felmérést nyugalmi állapotban illetve terhelés közben, elvégeztük a sportantropometriai felmérést is, másfél órát foglalkoztak az orvosok a sportolókkal.
Hétfőn a légiósok voltak, majd szerdán, csütörtökön és pénteken a magyar játékosok jöttek a Budapestre dr. Petrekanics Máté tesztlaborjába, ahol fizikai állapotfelmérőt és egy teljes körű egészségügyi tesztet végeztünk el rajtuk. Szerdán Sörös Jenő, a KTE-Ereco klubmenedzser kísérte el a játékosok első csoportját.
“Teljes körű fizikai és élettani vizsgálaton estek át a labdarúgók. Először egy üres szobában, nyugalmi állapotban végezték el a teszteket, majd ugyanezeket megcsinálták terhelés közben is. Ezt követte egy úgynevezett sportantropometriai mérés, amely a testalkati és testösszetételi adatokat mutatja meg” – mondta el Sörös Jenő.
Csertői Aurél azt kérte, tudtuk meg a klubmenedzsertől, hogy dr. Petrekanics Máté a fiatal, 16-17 éves játékos esetében végezzenek el külön vizsgálatokat. A vezetőedző szeretné tudni, hogy milyen hatással lesz a szervezetükre a komoly fizikai terhelés.
A hétfői napon hat labdarúgó, Farkas István, Koncz Zsolt, Bertus Lajos, Tölgyesi Viktor, Patvaros Zsolt, Hegedűs Ádám és Balog Marcell járt Budapesten. A játékosokat egyenként körülbelül másfél óráig vizsgálták. Portálunk úgy tudja, dr. Petrekanics Máté teljes egyéni értékeléseket készít a felmérések után, de a csapatátlagot is meghatározza majd.
Rólunk
Partnerek
Személyre szabott jó tanácsok az optimális sportágválasztáshoz
Általános jó tanácsok az optimális sportágválasztáshoz
