A sportantropometria azt a célt szolgálja,
hogy megismerjük a testösszetétel és a testalkat adatait.
A várható felnőttkori testmagasságot adjuk meg az edzőknek, ami azt jelenti, hogy meghatározzuk minimális eltéréssel, a játékos felnőtt korában milyen magas lesz és már most behatároljuk a testösszetételi adatok segítségével a játékos majdani erősíthetőségét. Az alkati mutatókból megmondjuk, hogy kit hogyan, mennyire lehet erősíteni, ami genetikailag meghatározott.
Megállapítjuk antropometriai vizsgálatokkal, hogy ki alkalmas arra, hogy megerősödjön. Elfogadottak külföldön is ezek a módszerek, amiket magas szinten alkalmazunk.
Nagy fegyvertény, hogy majd százezres mérési mintával rendelkezünk, ami sportágválasztási tanácsadásunk pontosságát növeli. Előfordul, hogy rendszeresen erősítenek valakit, de nem történik meg az elvárt tömeg növekedés, ugyanis alkata olyan, hogy nem lehet rá az izmot „felpakolni”, ráadásul jellemzően lesérül, rásérül a sportoló. Az ilyen jellegű sérülések gyógyulása nehézkes. A mért adatokból mi a majdani erősíthetőségre adunk információkat, így az edző tudja, mire számíthat, s így a sérülés veszélye is kisebb.
Csapatsportnál, például labdarúgáson belül milyen szerepkörre alkalmas, és az adott sportolót hogyan, és mennyire lehet erősíteni. Azokat a tehetségeket, sportolókat, keressük meg az antropometriai vizsgálattal, akiken lehet látni már ebben a korban (U-10-11 év) is, hogy ki az, aki valójában alkalmas a teljesítmény sportra. Az edző munkájának siker lehetőségét alapozzuk meg, ugyanis neveltjeibe rengeteg munkát fektet, hogy képzett játékos legyen.
A világ élmezőnyébe tartozók adataihoz összehasonlítjuk, hogy a mekkora lesz testmagasságuk, milyen alkati tulajdonságaik lehetnek, milyen erősek lesznek. Milyen lesz az izomzatuk, a testösszetételük.
A mi játékosaink vajon tudnak az említett mutatók alapján közelíteni a világ top futballjához?
Érzésem szerint jó irányba mozdultunk a jó néhány éve bevezetett antropometriai vizsgálatainkkal és hogy az új, előtérbe helyezett képzési rendszer játék centrikus.
Megemlíteném, hogy hat vizsgálatot csináltunk a felnőtt NB. I és NB. II. csapatoknál is, és átlagban 180 cm. fölötti magassággal rendelkeznek, akik dobogó közelben vannak a magyar bajnokságban.
Visszatérve a kérdéshez, egy bizonyos tömeg is járul a magassághoz és így egyértelmű, – bár ez fizikai megközelítés – hogy azok, akik nagyobb a súlyuk és magasabbak, izomtömegük is nagyobb, ezáltal pl. könnyebben tudják a labdát megtartani, erősebben tudnak rúgni, ütközni, elrugaszkodni.
Nem arról van szó, hogy egy alacsonyabb, de nagyon ügyes gyerek nem lehet kiváló játékos, de az eredményesség meglapozottabb lehet ha alkatilag magasabb, erősebb játékosokból merít az adott sportág. Lásd például vízilabda sportágat, amely az antropometriai vizsgálat adatait nagyon jól dolgozza fel.
